Régóta figyelem azt, amit a pénzvilág hiénái művelnek, szinte hihetetlen dolgokat engednek meg maguknak.

Befektetőknek álcázott spekulációs pénzmosodák lassan teljesen tönkre teszik az egész világgazdaságot.

A legújabb trükk az euró elleni támadás és az, hogy a tudatlan félretájékoztatott emberekkel bármit megtesznek, a kormányok pedig nem merik a nemzeteik érdekeit nyíltan felvállalni.

Pedig ezt az adósságválságot csak úgy szabad rendezni, hogy a fennálló adósságok nagy részét el kell törölni, mindegy állami vagy magán adósságról van szó. Hisz a nemzetközi pénzpiacon mozgó megszámlálhatatlan mennyiségű pénznek úgy sincs valódi fedezete, erre a legjobb példa a svájci frank esete.

Jelenleg valakik úgynevezett menekülő valutának kiáltották ki ezt a devizát, amelynek aligha van akkora fedezete, mint amennyi egy menekülő valutának kell.

Nézzünk néhány adatot:

Svájc területe 41.284 négyzetkilométer, lakossága 7,7 millió.

2010 évi GDP 491 milliárd dollár, amivel Belgium mögött a világranglista 19-ik helyén áll.

Állam adóssága az éves GDP 39,5% ez 194 milliárd dollár, vagyis a 7,7 millió lakosra vetítve az egy főre eső adósság 25.195 dollár, vagyis 4.787.000 forint.

Ez több mint kétszerese az egy főre eső magyar adósságnak. 

Ezért épelméjű emberek nem hihetik el, hogy egy a világranglista 19-ik helyén, Belgium mögött álló ország, ilyen erőt képvisel.

Ha Svájc nemzeti össztermékéből kivesszük a bankrendszert, alig marad, valami használható, az élelmiszeriparon, gyógyszeriparon és turizmuson kívül. A többi iparága hanyatlóban van, hisz a luxus termékekre a kereslet jelentősen visszaesett.

A bankrendszerük, amelyik a világgazdaság bajaiért rendkívüli felelősséggel tartozik, egy normális pénzügyi világrendben felszámolásra, átalakításra szorulna.

Hihetetlen ugyanis, hogy ők banktitok címen még mindig a világ legális pénzmosodája lehetnek.

A világháborúkban elrablott kincseket a mai napig rejtegetik és hasznot húznak a különböző diktátorok gaztetteiből, rablásaiból is. 

Lássuk a legújabb trükköket: a bankjaik és más velük együtt működő bankok az EURO régión kívüli európai országokra rákényszerített pénzügyi politika miatt lehetőséget kaptak az adott országok pénzpiacain a hazai devizáktól lényegesen alacsonyabb kamatszinten a hitelezésre.

Ezek az országok Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Szlovákia, Horvátország és a Baltikum országai.

Ezeknek külső gazdasági kényszer miatt magasan kellett tartani a saját valutáik alap kamatát, így, csak 10-15%-os kamat szinten lehetett saját pénzben hitelekhez jutni.

Nézzünk egy példát: 10.000.000 forintos lakáshitelnél 2006-ban a forint hitelt 11-15 %-os kamaton adták, mert az MNB alapkamata 8 % volt. Tehát egy átlagosnak számító 12,5 %-os kamatteher az első évben: 1.250 000 Ft lett volna, vagyis havi 104.166 Ft + a tőkerész egy 20 éves futamidőnél 500.000 Ft, havi 41.666 Ft, vagyis durván 145.000 Ft / hó terhet jelentett.

Ezzel szemben a frank alapkamata ebben az időben 2,5-2,8 % körül mozgott és a piaci kamat 4,5-5,5 % vagyis kevesebb, mint a fele a forint hitelnek. Pénzben nézve egy 5 %-os kamattal a 10.000.000 forintos hitel kamatterhe az első évben 500.000 forint, vagyis 750.000 forinttal kevesebb, a havi törlesztő részlet így kb. 83.000 forint. A havi különbség 62.000 forint.

Tehát mire kényszerült, aki lakni akart valahol? A deviza hitelre. Ráadásul a frank árfolyama akkoriban nem mozgott néhány százaléknál nagyobb mértékben, tehát veszélytelennek látszott az ügylet.

Egyébként a legtöbb ember fel sem vette volna a hiteleket, és ugye ezt hitelezést Magyarországon és másutt is az állam támogató magatartása kísérte.

Egy ideje elindult egy példátlan spekuláció a franknál és irdatlanul megnőtt az árfolyama. Azt mondják azért, mert menekülő valutának számít. De miért nem számított annak 2008-ban?

Ha el is fogadjuk ezt az állítást és tudomásul vesszük azt, hogy az elmúlt egy évben közel 10.000-15.000 milliárd dollár értékben vásároltak fel frankot az emberek, akkor gondoljuk át együtt mit jelent ez.

Az említett összeg Svájc 20-30 évi teljes nemzeti össztermékének felel meg! Elhiszi bárki is, hogy ekkora tartalékot halmoztak fel csak azért, hogy másoknak menekülő utat jelentsenek? Ha ekkora lenne a tartalékuk, akkor miért tartoznak 194 milliárddal?  Két dolgot látok, rengeteg fedezetlen pénzt és sokféle spekulációt.

Szerencsére a nyomdaiparuk jó és győzik a fedezetlen pénz kinyomtatását.      Az elkövetkező hónapokban azonban ki fog derülni, hogy nincs megfelelő fedezete ekkora pénz mennyiségnek.

Felmerül a kérdés mi lesz akkor ezzel a tartalék devizával, mennyit érhet valójában a svájci frank?

Ez a deviza nem igen érhet többet, mint 130-140 forintot.

Maga a svájci jegybank elnök is úgy nyilatkozott, hogy esztelenül túlértékeltté vált a frank. (http://www.hirado.hu/Hirek/2011/08/05/09/Svajci_jegybankelnok__esztelenul_eros_a_frank_.aspx)

Kíváncsian várom azt a percet, amikor a vezér spekulánsok elkezdik tömegesen eladni a frankot.

Az lesz a spekulációs világ valódi válsága, és akkor kiderül, mit is ér a svájci deviza valójában.

Hisz a többi spekulációs valuta (font, dollár, euró) már bedöglött, a különböző pénzügyi lufik egyre másra pukkantak ki az utóbbi időben. Sokan emlékeznek még az 1999-2000 közti időszak irreális dollár árfolyamaira, amikor 300-330 forint is volt a dollár piaci ára, majd pár év múlva 120 -140 forinton mozgott. De megtörtént ez az euróval is, amikor elérte a 350-370 forintos árfolyamot is.

Megtörtént ez a részvénypiacon is, hisz a 2007 őszi horribilis tőzsdei árfolyamok alig egy év alatt elvesztették az értékük kétharmadát, és most sem érnek az akkori árfolyamok közelébe se.

De igaz ez az ingatlanpiaci lufikra is hisz akár az USA akár Európa ingatlan piacait nézzük a négy-öt évvel ezelőtti ingatlan árak feléért, harmadáért is lehet vásárolni ugyan olyan ingatlant.  Lezajlott ez a kőolaj piacon, a rizs, a kávé, az ásványi anyagok piacain is.

Ezek a nagy spekulánsok trükkjei, amivel ők ezermilliárdokat keresnek és közben a kis befektetők pénzét elégetik. Például: ha ön vett 2000-ben 10.000 dollárt 330 forintért és 2006-ban szüksége volt a pénzére forintban tehát átváltotta 130 forintos árfolyamon akkor, bukott 2.000.000 forintot az üzleten. Ha 2009-ben vett 360 forintért eurót és az idén 270 forinton kényszerült eladni, akkor eurónként veszett 90 forintot. Ha telket vett 2007-ben 100.000 Ft / négyzetméter áron azt most 50.000 forintért sem tudja eladni. Ha befektetett kínai részvényekbe 2007 őszén és 2008 tavaszán a pánik mélypontján adta el a pénze kétharmadát vesztette el. 

Így lehet a fedezet nélküli dollár, euró, frank milliárdokat kivonni a pénzpiacról piaci megoldásokkal. Csakhogy ez az átlag polgárok százmillióit hozza kétségbeejtő helyzetbe a világon. Elkeserítő, hogy sem a kormányok, sem pénzügyi szervezetek nem lépnek fel ez ellen.

De látszik a frank esetében még egy mozgató rugó, sok milliárd virtuális frankot helyeztek ki hitelként 140-170 forint közti árfolyamon, és a bankok most ezzel a drágulással irdatlan extraprofitra tesznek szert.

Okkal gondolom úgy, hogy az árfolyam felhajtásában minden olyan bank részt vesz, aki Kelet-Európában a frankhitelezésben részt vett.

Hab a profittortán az, hogy a frank állami alapkamata évek óta 1 % alatt van. Ugye ezt az alapkamat csökkenést nem osztották meg az adósaikkal, hanem inkább még meg emelték a kamat szintet.

Nézzük csak egy 0,5 %-os alapkamat és a mostani 8 %-os hitelkamat közt mekkora a különbség: 16-szoros. Amikor a hiteleket kihelyezték ez csak 2-2,5-szeres volt.

Mi ez, ha nem pénzügyi rablás, az emberek kifosztása úgynevezett törvényes eszközökkel?

Csak reménykedünk, hogy eljön újra a termelés és érték alapú pénz korszaka, helyt adva egy érték alapú világnak a hazugság és spekuláció alapú világ helyett.

Addig is készüljön fel minden épelméjű ember a még cifrább válságra a saját józan ítélőképessége szerint, és ne bízza magát ismeretlen országok és pénzügyi kalandorok kezére.

A frankot pedig ezen az árfolyamon már sürgősen eladni kell és nem vásárolni!

2011-07-18